Száraz Miklós György Lovak a ködben című nagyregénye egyszerre olvasható történelmi és szerelmes regényként, sőt akár esszéregényként is. Főhőse – és egyben narrátora –, Márta egyetemi tanulmányai miatt érkezik egy felvidéki kisvárosból a „magyarok fővárosába”, Budapestre. Úgy tűnhet, az ő néhány mozgalmas, bulikkal, izgalmas kirándulásokkal színesített diákévét beszéli el a könyv. Ám nem csak ezt! Hiszen Márta életén át- meg átvillan családjának története, bővebben a huszadik század magyar történelme is: Trianon fájdalmas következményei és az elcsatoltsággal való megbirkózás küzdelmei. Megelevenedik a Felvidék és Erdély jelene és múltja, a magyarországi rendszerváltozás körüli-utáni évek reményei és csalódásai – ám nem szabad elfelednünk, hogy a történelem és a „nemzeti sorskérdések” mellett SZMGY könyve mégiscsak egy csodálatos szerelem története, egy olyan szerelemé, melyet soha nem lehet majd elfeledni.

„Száraz Miklós Györgynek minden prózaírói furfang a kisujjában van: a magyar szépprózában talán még soha nem teremtett férfi író olyan hiteles női narrátort, mint amilyen a Lovak a ködben Mártája […] a Lovak a ködben elolvasása után a határon túli magyarság már senkinek sem fog csupán népességstatisztikai számot jelenteni, és Trianon sem csupán egy fejezet lesz számukra a történelemkönyvből. Ez az a könyv, amit minden gimnazistával el kellene olvastatni, és talán nem túlzunk, ha azt állítjuk: erre minden esély megvan. Hiszen aligha kétséges, hogy pár évtized múlva a kánonok némelyike a Lovak a ködben című regényt fogja a XXI. század elejének egyik legjelentősebb szépirodalmi műveként emlegetni” – írta a kötetről Haklik Norbert

(https://magyarnemzet.hu/kulturgrund/2001/11/lovak-a-kodben).