Az első regényem nem történelmi életrajz, hanem teljes fikció.

Olyan, mint amikor egy házibuliban kimész a konyhába, és ott találod Annamarit. Elkezdtek beszélgetni, és csak órák múlva veszed észre, hogy ott ragadtál. Közben elmeséltétek egymásnak életetek nevezetesebb történeteit, boncolgattátok a létezés kisebb-nagyobb kérdéseit, és beavattátok egymást néhány titokba is, amelyeket jólesett végre megosztani valakivel.

„Alfahím vagyok. Egy százhatvan centis, negyvenöt kilós, női testbe zárt alfahím.” Így kezdődik Berényi Anna önéletrajzi és fiktív elemeket vegyítő, rendhagyó „fejlődésregénye”, amely egy öntudatos nő belső útját követi nyomon a szabadság definíciójának keresésétől a szabadság megéléséig, a gyermekvállalásig.